Elmúlt

Elmúlt.

Mintha a mély vízből jutottam

volna levegőhöz,

éppen az utolsó pillanatban, a fulladás előtt.

Nagyokat lélegeztem,

megkönnyebbültem a nyomás hiányától,

és a felszínre mosolyogtam.

Elmúlt a szerelem.

Elmúlt a nyomasztó sötétség,

elmúltak a tenger veszélyes viharai,

érzelmeim vad hullámai.

Csend van bennem.

Körülöttem színek kavalkádja táncol,

emberek sokasága mosolyog,

álomvilág helyett a valóságban álmodok tovább.

Belenézek a napba,

és csukott szemmel mosolygok.

Ennek így kell lennie.